A SteelGuitar kevésbé terjedt el hazánkban. Hangja
azonban ismer?sen szól például egyes Fonográf felvételeken. A
tengeren túl, Amerikában, a Hawaii szigeteken el?szeretettel használják.
A legnagyobb különbség talán a hangoláson és a húr számán
túl a hagyományos gitárokhoz képest a játékmódban van. A húrokat a
gitárnyakon nem ujjal, hanem egy fém darabbal fogja le a m?vész.
Amint elhúzza valamelyik irányba, egy jellegzetes hang hagyja el a
hangszert.
Több fajta SteelGuitar is létezik. Egyik a LapSteel,
mely képletesen szólva "húrok a deszkán". Aztán a Dobro
hasonlít talán a leginkább a hagyományos gitárra, de csak kinézetben.
A PedalSteel pedig leginkább egy varrógépre emlékeztet, melyr?l
lehagyták a varró m?vet. Ennél számos pedállal és térdkarral lehet
egyes húrok feszítését állítani. El lehet képzelni, milyen koncentrációt,
és függetlenítést kíván egy ilyen hangszer megszólaltatása.
Az egyik leghíresebb PedalSteel gyártója anno repül?gép
alkatrészekb?l barkácsolta össze saját mechanikáját. Azóta a
technika sokat fejl?dött, finomodott; újabb anyagok jelentek meg,
melyek könnyebb, strapabíróbb hangszer gyártását tették lehet?vé.
Persze, mint minden mechanikus dolognak, ezeknek is megvannak a saját nyavalyái.
Akárcsak bármilyen húros hangszernél, itt is rettenetes er?vel húzzák
a húrok a házat. Azonban a PedalSteel húrmozgásai megnövelik ennek a
problémának a fontosságát. Meg aztán van még számos dolog, éveket
lehet tanulmányozni ezt a témát.
Az ok amiért ezen sorokat írom, az nem más, minthogy
Virág Ákos, édesapám nekiesett, és házilag, többnyire az Internetr?l
szedett tudással, és a csekély hazai PedalSteel-ek megtekintésével,
és a hazai zenei életben ismert felhasználóikkal folytatott eszmecserék
segítségével aprólékos munkával épített egy ilyen hangszert. Úgy
gondoltam, a közeljöv?ben egy komplett fejezetet szánok ennek a témának.
Célja nem lesz más, minthogy Apu hobbiját segítsem. |